Heti 3 edzés, az edzésnapok váltogatva. Olyan súllyal végezzük az edzést, ami a 10ik ismétlésnél már nehéz. 3 sorozatok 10-12 ismétléssel
Az osztott edzésterv ezen módja az első lépés az intenzív edzések felé. Az intenzitás itt még nem magas, de azért az átmozgatásnál jóval komolyabb. Ezzel a programmal egy enyhén izmos – nem testépítő mértékű, de sportos – fizikum felépíthető. Komoly izomtömegre azonban itt még nem kell számítani, a regenerálódási idő is elég rövid az izmoknak, ezzel a programmal nem lehet még nagy súlyos intenzív edzést végezni. A feladat ebben a szakaszban az, hogy megtanuljuk az izmokat bedurrantani, figyelni rájuk, elérni azt, hogy 10 ismétléstől elfáradjanak és ehhez megtanulni megfelelő súlyt használni, valamint megfelelő mozdulatot.
1 nap
1. Fekvenyomás
Ez egy alap erőgyakorlat. Egyike azoknak aminél relatív nagy súlyt használunk elsősorban a mellizom fejlesztéséra szolgál, de nem tudjuk kikacsolni a mozdulatban részt vevő más nagy izomcsoportokat sem teljesen, ezért lehet relatív nagy súlyokat ,megmozgatni. A fekvenyomás megkezdéséhez feküdjünk a parda tabil helyzetben úgy, úgy, hogy talpunk a talajon legyen, derekunk feküdjön fel a parda ,ne homorítsunk. Fogjuk meg a rudta oylan szélesen, hogy ha lennegedjüka mellkasunkra, alkarunk függőleges legyen. A fogásszélességet a rúdon levő jelöléssel tudjuk belőni, meg kell jegyezni hol volt jó. Vegyük ki a rudat a tartóból olyan pozícióba, hogy karunk függőleges legyen ás nyújtott. Innen lassan, kontrolláltan, a mellizmok nyúlását érezve engedjük le tejesen a mellkasunkra a rudat. Alul álljon meg a rúd egy pillantra (érjen hozzá a mellkasoz!), ne pattintsunk – majd nyomjuk ki a mellizmunk erejével. Végezzünk így bemelegítésként üres rúddal 20-30 ismétlést, még egy bemelegítő sorozat után rátérhetünk egy olyan súlyra amivel 8-10 ismétlésre vagyunk képesek. A második belemegítő sorozatnál rakjunk már súlyt a rúdra, de jelentősen kevesebbet a szériasúlynál.
Fogjunk meg két egykezes súlyt. Feküdjünk stabilan egy padra, a súlyokat a függőleges, kissé befelé hajlított, majdnem nyújtott karral tartsuk a mellkasunk előtt. Nem kell összeérni a súlyzóknak. Ebben a pozícióban a mellizmunk feszülését kell éreznünk, hasonlóan, mint amikor fekvenyomásnál kinyomjuk a rudat. Engedjük innen le oldalra íves mozdulattal lassan, nagyon óvatosan a súlyokat úgy, hogy a mellizmaink jól kinyúljanak. Ne használjunk nagy súlyt. Tartsuk meg egy másodpercig, majd emeljük vissza a kezdő pozícióban, a mellizmainkkal húzzuk össze a karunkat oldalról, ne keverjük össze semmilyen nyomó mozdulattal. A mozdulat olyan mintha átölelnénk egy fatörzset. Derekunk, fejünk,. Lábunk ne mozduljon. Lefelé beszívjuk, felfelé kifújjuk a levegőt.
Áthúzás: az áthúzás egy nagyon furcsa és nehéz gyakorlat, egyrészt tágítja a mellkast, a bordakosarat, másrészt nyújtja felfelé a mellizmokat. Keresztben feküdjünk a padra egyetlen kézsúlyzót tartva a két kezünkben úgy, hogy a súlyzó függőlegesen álljon és tenyereink a felső tárcsa aljára feküdjenek fel. A karunk legyen kissé hajlított hátrafelé. Engedjük le a súlyt hátra a fejünk felett a pad mögé lassan, érezzük a mellkas tágulást és a mellizom nyúlását. A csípőt ne hagyjuk elemelkedni, maradjon minél lejjebb! Alul álljunk meg egy pillanatra a mellizmot jól kinyújtva, majd húzzuk vissza – de ne karból- a súlyt. Fent érezzük a mellizom feszülését és ne engedjük a súlyt nagyon előre.
Üljünk be a gépbe, fogjuk meg a rudat széles fogással. A derekunk homorú legyen végig! Ne görbítsük be a hátunkat és a nyakunkat! A nyakunk mögé húzzuk be a rudat, de közvetlenül a nyakunk mögé, érintheti is, ne pedig kicsavart vállakkal a lapockánkhoz le! (Ezt a számomra rejtélyes horror mozdulatot nőktől szoktam látni főleg.) A probléma az, hogy a karunkat teljes mértékben ki kell kapcsolni a mozdulatból, a kar csak egy kampóként szolgáljon. Ne fogjuk át a hüvelykujjunkkal a rudat, úgy könnyebb lesz a kart nem használni. A lapockánk mozgására kell figyelnünk, a hátizmainkkal mozgatjuk a lapockánkat. Amikor lehúzzuk a rudat, fújjuk ki a levegőt és érezzük, hogy a hátizmunk középen megfeszül, egy pillanatra tartsuk meg, majd lassan nyújtsuk ki, szívjuk be a levegőt és érezzük oldalt hogy a hátizmunk nyúlik. Tilos a súlyt rángatni, ne engedjük, hogy lendületünk legyen és ne engedjük a súlyt visszaesni!
Üljünk le a padra kicsit hajlított lábbal. Annyira legyünk távol a lábtartótól a felsőtestünkkel, hogy a súly leengedett pozícióban - amikor annyira dőlünk előre, hogy a hátizmunk kinyúljon, de nem a derekunkat nyújtjuk előre – ne koppanjon le. Húzzuk hátra a súlyt hátizmaink ás lapockánk mozgására koncentrálva, ne karból! A karunk csak egy kampó! Érezzük, hogy hátul jól összefeszülnek az izmok, tartsuk meg egy pillanatra, majd engedjük vissza lassan, teljesen a hátizmunk kinyúlásáig. A hátizmunk kinyúlása a lényeg, nem a karunké és a derekunké!
5. Hiperhajlítás
A hiperhajlítás (vagy hipernyújtás, kinek hogy tetszik) az alsó hátizmokat és gerinc melletti izmokat dolgoztatja meg, szükség van egy hiperhajlító állványra. Akasszuk be a lábunkat, eresszük le felsőtestünket lassan, közben vegyünk levegőt. Amikor alsó hátizmunk már nyúlik, indítsuk el felfelé a levegő kifújása közben a mozdulatot úgy ne legyen lendület és egészen homorítsuk fel magunkat amennyire tudjuk. Ott tartsuk meg egy pillanatig, majd lassan engedjük le.
Az egyik legnehezebben kivitelezhető gyakorlat. Azt kell itt megérteni, hogy nem az a cél, hogy karunkat mozgassuk fel-le, hanem az, hogy a deltaizmunk emelje fel a karunkat, tehát a váll forgáspontja feletti izom. Olyan terhelés ez a vállnak, mintha mi egy botot az egyik végénél emelnénk és a másik végén még súly is van. Többféle technikával lehet ezt a gyakorlatot kivitelezni, de alapvetően fontos az hogy nem hintázzon a testünk előre hátra. A súlyt oldalról is indíthatjuk de elölről a combunk felé néző tenyérrel még jobb. Vegyünk levegőt, közben húzzuk fel a súlyt. Karunk kicsit hajlított – „törött szárnyú madár” forma és a súlyzót úgy tartsuk, hogy a hüvelykujjunk lefelé mutasson. Ez a híres „vizet öntünk” csuklómozdulat. Ha a vízszintesnél kissé feljebb húzzuk a súlyt – ajánlatos- akkor a csuklyásizmunk is dolgozik, de nem kell nagyon magasra emelni! Nagyon erősen figyeljünk az érzésre, éreznünk kell a deltaizmot! A deltaizom hamar elfárad, mert kicsi izom és ezt égető érzéssel jelzi! Lassan engedjük le a súlyt ne rángatózzunk!
Vállból nyomáshoz szükségünk lesz egy háttámlás padra, ezt állítsuk függőlegesre vagy az ahhoz legközelebbi fokozatba. Ha nincs ilyen pad, üljünk le simán egy padra és ügyeljünk a helyes tartásra, homorú derék! A súlyzót vegyük fel úgy, hogy tartsuk a vállunk magasságában, függőleges alkarral, olyan mélyen, ahogy a vállunk engedi. Innen nyomjuk fel levegő kifújása közben egyenes, kissé befelé mutató vonalban a fejünk fölé annyira, hogy érezzük a deltaizom feszülését. Engedjük lassan vissza addig, amíg engedi, érezzük a nyúlást! Leengedés közben vegyünk nagy levegőt. Lent egy pillanatra álljunk meg amíg kinyúlik és mehet a következő ismétlés! Amire figyelni kell, az a mozgáskoordináció, ugyanis a két súlyzó kezdetben nagyon könnyen akar összevissza mászkálni. Érdemes eleve a befelé mutató mozdulat miatt kissé befelé billenteni a súlyzókat. Vigyázzunk hogy kinyomáskor ne legyen ívelt a mozdulat és ne menjenek szét kifelé a súlyzók!
Hasprés: pattanjunk a római székre, a hasprés padra vagy csak simán feküdjünk a földre és tegyük a lábunkat egy keresztben levő padra. A derekunk szigorúan maradjon lent, és préseljük össze a hasunkat. Ne üljünk fel, nyomjuk össze a hasunkat a hátunk összegörbítése közben! Egészen addig amíg teljesen megfeszülnek a hasizmok! Közben fújjuk ki erőteljesen a levegőt! Pillanatra tartsuk meg, majd engedjük el lassan magunkat és nyújtsuk ki a hátunkat addig, amíg a hasizmok kinyúlnak. A hasnak égnie kell. Nem baj, ha fáj, csináljuk tovább!
Itt vagy egy állványra – ez általában egy tolódzkodóval egybeépített lábemelő állvány, vagy a bordásfalra vagy bármire van szükségünk, amin lóghatunk. Az állványnál könyökölni kel, a bordásfalnál vagy húzódzkodónál lógni. Engedjük le a lábunkat. Emeljük fel úgy, hogy térdeink kissé x láb-szerűen összemutassanak. A gond az, hogy a mozdulatnál nem szabad a combizmainkat használni, érezni kell hogy a has feszül csak. Itt is a has összehúzódása lényeg, nem a láb megmozdítása- csak itt a préselő mozdulatot alulról hajtjuk végre! A láb felfelé mozgásakor préselődik egyértelműen a hasunk, akkor fújjuk ki a levegőt!
2. nap
Az alsótest fejlesztésének alapgyakorlata. Ezt a gyakorlatot nem lehet izolációsan végezni, mindenképpen dolgozni fog a combfeszítő, combhajlító és a farizom. A guggolás nagyon nehéz és veszélyes gyakorlat ezért alapvető szabályokat be kell tartani a sérülések elkerülése érdekében – nyilván könnyebb megsérülni itt, mint egy bicepszgyakorlatnál. A gyakorlatot kis terpeszben, kifelé mutató lábfejekkel kell végezni,. Mindenkinek be kell lőnie a megfelelő távolságot. Párhuzamos lábbal, úgy hogy a comb és az alsó lábszár egyenes vonalban nem igen lehet. Egyrészt brutális a nyíróerő a térdnek, másrészt nem lehet így elég mélyre guggolni, a legtöbb ember túl merev ehhez, így ha megpróbál ily módon guggolni, előredől a dereka. Ez az a mozdulat, ami nemhogy tilos, hanem veszélyes. (Képzeljük el mit művel ez a gerincünkkel, súllyal a nyakunkban!) A célunk az, hogy minél függőlegesebb, egyenes derékkal guggoljunk. Ezért terpeszben a „lábunk közé” guggolunk be. Még egy probléma lesz, a legtöbb ember - ha teli talppal a földön áll - szintén nem tud beleguggolni, mert bedől a dereka. Ezért úgy guggolunk, hogy hagyjuk a sarkunkat emelkedni, és sarokalátétet használunk. Már csak azt kell kiküszöbölni, hogy lefelé nézzünk guggolás közben, mert ettől szintén előre dőlünk. Válasszunk egy pontot magasan, fejmagasság felett szemben, azt nézzük végig és függőleges gerinccel végezzük a mozdulatot! Nagyon fontos, hogy lefelé lassan mozduljunk, jól szívjuk be a levegőt, üljünk bele amennyire tudunk és lassan induljunk felfelé. Ne rugózzunk lent! Figyeljük meg, hogy lefelé mozgáskor kifelé mozdul a térdünk, felfelé mozgáskor egy kicsit befelé, de ne engedjük, hogy bemozduljon a párhuzamosnál beljebb az erőlködésnél! (x láb!) Ez nagyon gyakori hiba! Fent ne rúgjuk hátra a térdünket, maradjunk kicsit rogyasztva, feszülő combokkal! A lentről felfelé való haladáskor a levegő erős kifújása adja az erőt!
Helyezkedjünk el úgy a gépben, hogy a hátunk egyenes legyen – ne görbüljünk be – és a térdünk pontosan a forgáspontban legyen! Az alsó végpontból húzzuk fel a súlyt teljesen úgy, hogy a combunk vízszintesig menjen fel és teljesen feszüljön meg! Tartsuk meg egy másodpercig! Fájnia kell! Engedjük lassan vissza. A légzés értelemszerűen: felemeléskor kifújás.
A lábbicepsz edzése, a comb hátsó fele. Sokan elhanyagolják, pedig nem kéne. Feküdjünk a combhajlító gépre úgy, hogy a térdünk a forgáspontban legyen. Kis súlyt használjunk! Húzzuk fel a lábunkat lábbicepszünkkel, a fenekünk ne mozduljon be és a derekunkat se szabad érezni! Csak a lábbicepszet használjuk! Feszítsük jól meg fent, majd lassan engedjük le egészen nyúlásig! Felfelé fújjuk ki a levegőt!
Álljunk rá az álló vádligépre. Engedjük le annyira magunkat hogy a vádlink kicsit kinyúljon. De vigyázzunk, ne az achilles inunkat nyújtsuk! Emelkedjünk lábujjhegyre, de ne használjuk a combunkat, koncentráljunk a vádlira! Végezzünk minimum 20 ismétlést, de lehet akár 50 is!
Itt is a legfontosabba csúcson való összehúzódás. Tegyük a lábfejünk elejét a gép megfelelő részére. Engedjük le a sarkunkat lassan, majd emeljük fel a vádlinkat a teljes összehúzódásig. Tartsuk meg egy picit, majd lassan engedjük le, amennyire csak bírjuk. Végezzünk minimum 15 ismétlést!
 Fogjuk meg a rudat vállszélességben, nyújtott karral, de úgy, ahogy a bicepszünk nyúlása engedi, nem kell a könyököt vízszintesre kifeszíteni. Egyenes derékkal, nem hintázva húzzuk fel a rudat úgy, hogy bicepszünk teljesen megfeszüljön. Sőt, nekünk kell ráfeszíteni! A felkarunk nem mozdulhat el a függőlegestől, csak minimálisan előre, de ez maximum. 2 centi! Nem emelhetjük előre a felkarunkat hogy a súlyzó „beessen” a bicepszünkbe! A felső holtponton tartsuk meg egy pillanatra, majd lassan, kontrolláltan engedjük le a súlyzót, miközben beszívjuk a levegőt! A kiindulóhelyzet elérése után lendület nélkül ismételjünk!
A kalapács bicepszhez két egykezes súlyzót kell úgy fognunk, mint egy-egy kalapácsot, tehát a súlyzó rúdja a combunk mellett van az orrunkkal párhuzamosan. Az alaphelyzetből a súlyzó fordítása nélkül a bicepszünkkel húzzuk fel a súlyt ugyanazzal a mozdulattal mintha bicepszeznénk, de a tenyerünk most nem a bicepszünk felé néz a kalapáló mozdulat miatt. Fent feszítsük meg, majd lassan engedjük el. Végezhetjük egyszerre vagy váltott kézzel a gyakorlatot, azonban ügyeljünk hogy a vállunk ne dolgozzon, ne mozgassuk be a súlyt a vállunkkal, valamint a könyökünk maradjon szorosan a testünk mellett. Váltott kezes verziónál az ismétlések száma karonként értendő és teljesen fejezzük be az egyik karunkkal az ismétlést, mielőtt belekezdünk a másik karunkkal!
Tricepsz csigán: használjunk egyenes rudat a lehúzáshoz. Fogjuk meg kb. vállszélességben. Nyomjuk a könyökünket az oldalunkhoz, párhuzamos felkarral végezzük a gyakorlatot! Húzzuk le a súlyt kiinduló helyzetbe, ami azt jelenti hogy a felkarunk teljesen függőlegesen a testünk mellett van. Innen toljuk le a tricepszünkkel a rudat teljesen addig, amíg ki nem nyúlik a karunk. Ne fogjuk át a rudat a hüvelykujjunkkal! Toljuk le, feszítsük meg majd lassan vissza a kiinduló helyzetbe, teljesen fel, de a felkarunk ne mozduljon meg! Ügyeljünk, hogy a könyökünk ne csússzon szét! Értelemszerűen lefelé nyomáskor fújjuk ki a levegőt!
Egy ülve is végezhető gyakorlat, a lényeg az, hogy karunk és felsőtestünk függőleges. Nyújtsuk ki egyik karunkat felfelé, teljesen függőleges felkarral, kezünkben a súlyzóval. Innen lassan engedjük le a nyakunk mögé, befelé úgy hogy a tarkónk mögé kerüljön a súly, közben szívjuk be a levegőt. Engedjük le annyira, amennyire tudjuk, anélkül hogy a felkar kimozdulna függőlegesből Innen nyomjuk fel a tricepszünkkel – ha a vállunkat érezzük, túl sok a súly- közben fújjunk ki. Nyújtsuk ki fent a karunkat, amennyire tudjuk- ekkor fog a tricepsz megfeszülni, majd ismételjünk.
|
